Az „improvizáció” szó gyökere a latin „provisio”, amelynek különböző jelentései között az „előrelátás” éppúgy megtalálható, mint az „óvatosság”. Improvizálni tehát nem más, mint félelem nélkül szembenézni azzal, ami nem előrelátható. Az árbóchoz kötözött Odüsszeusz, amint várja, hogy meghallja a szirének énekét. Rögtönözni persze sokféleképpen lehet, óvatosan éppúgy, mint előre eltervezetten, és a legfőbb kérdés, amely felmerült bennem, miközben az elsők egyikeként hallgattam ezt a csodálatos lemezt, hogy amikor négy kivételesen invenciózus muzsikus egy hangstúdióban, kifejezetten azzal a céllal improvizál, hogy azt lemezen rögzítsék, vajon van-e jelentősége annak, hogy amit a befogadó hall, az a pillanat szülöttje, nem pedig előre megírt zene. Fazekas Gergely
