„Az ihlet vagy indíttatás tárgya ez esetben Akira Kurosawa klasszikusa, a Hét szamuráj, amelynek képsorai Fumio Hayasaka zeneszerző dallamaival együtt inspirálták Geröly Tamást arra, hogy egy saját kompozicionális szerkezeten belül teremtsen teret a szabad improvizációnak, a magyar szabadzene olyan meghatározó alakjaival, mint Kováts Gergő és Ajtai Péter, akikkel már hosszú ideje egy triót alkotnak. (...) Három, távolkeleti felmenőkkel tudtommal nem rendelkező muzsikus játszik olyan dinamizmusokkal, hangképzéssel és fantáziával, amely Japán ősi szakrális és világi kultúráját ötvözi saját, improvizatív zenei nyelvükkel, amely már önmagában is remek teljesítmény. (...) az előzetesen átgondolt ívek a benső figyelemből és fegyelemből állnak össze mozaikszerűen egy egésszé. Ez a tagoltság egy olyan feszültség- és figyelemfelkeltő eszköz, ami feltehetően remekül reflektálna Kurosawa képi világára is...” Németh Attila, ekultura.hu
