Több oka is van a trió különös névválasztásának - az egyik, hogy ez a címe annak a dalnak, amit Zsolt egy 1705-ben készített hangszeren komponált. A trió fő jellemzői a virtuozitás, a páratlan metrumok gyakori használata és egy olyan, a world music-tól a klasszikus zenén, a rock-on és az elektronikus zenén át a jazzig szinte mindenből merítő, eklektikusnak nevezhető stílus, mely mégis egységes és nagyon mai. A hangzás jellegzetességei pedig a szokásosnál ritmikailag bonyolultabb zongorajáték mellett a különleges ütőhangszeres szett és a gyakori vonóhasználat a nagybőgőn.
